2013. augusztus 20., kedd

Hetedik fejezet/6.

Sziasztoook! Nicsak tegnap volt új rész, és én ma is hozok? Hmm, de ne szokjátok azért meg, mert nem mindig lesz időm! :P Nem tudom, ki várja már a Lucis részeket (gondolom sokan, már régen volt), de aki várja az most sem fog elégedettséget érezni, mert annyit elárulok, hogy Lucifer most sem fog szerepelni. :P De tényleg, hamarosan lesz már ő is! Türelem! :D Remélem tetszeni fog a rész, a kommenteket, amiket kaptam (azt az egy-két darabot xD) nagyon szépen köszönöm! Remélem ehhez is kapok komikat, de könyörögni nem fogok. Amúgy a gépelési hibákért bocsi - de ezt úgy általánosságban értsétek, mert tudom, hogy kb majdnem minden részben van. Nem figyelek. Na, mindegy, jó olvasást! Imádommindenolvasómat!

Harry leült a többiek közé és azzal a lendülettel húzott magával engem is az ölébe, amin először én is meglepődtem, de aztán elnevettem magam, és örömmel konstatáltam, hogy Liz idegesen vizslat minket.
 – Komolyan vegetáriánus vagy? – kérdezte Amy meglepetten a velem szemben ülő szöszitől. – És mióta?
– Már nagyon régóta, úgy tizenkét, tizenhárom éves korom óta?
– És azóta nem ettél egy falat húst sem? Semennyit? – kérdezte Dean, miközben egy hatalmas falat sült húst rágott. Hát, szép látvány volt…
– Nem – mosolyodott el a lány.
– Azta! – csodálkozott el a húsevő. Igen, Dean, aki a húst is hússal eszi! – És nem hiányzik?
– Néha rám jön, de aztán eszembe jut, miért is lettem vega.
– Nem hiszem el, hogy képes vagy ennek ellenállni! – kötözködött a srác felmutatva a villáját, amint egy falat hús csüngött.
– Pedig de! – vágta rá Liz nevetve.
– Jó! – csillant fel azonnal Dean szeme. – Fogadjunk! Ha megeszed ezt, akkor te nyersz, én pedig egy hétig vega leszek – ecsetelte Dean halálosan komolyan, a végére fájdalmas arcot vágva. Dean egy hétig hús nélkül? Egy napig se! – De ha én nyerek, és nem eszel ebből a finomságból – itt megállt egy pillanatra, és ördögien nézett körbe a társaságon –, meg kell csókolnod Harryt! – röhögött fel a srác.
– Dean! – képedtem el, és szerintem teljesen lefehéredtem.
– Nyugi, Nell! Csak egy aprócska puszi a szájára! Különben sem hiszem, hogy ellen tudna állni ennek az ízletes husikának!
– Benne vagyok! – vágta rá Liz egy ördögi mosoly kíséretében.
– Várjunk, várjunk! – tartotta fel mutatóujját Claire. – Szegény lánynak annyi könnyítést adjunk, hogy választhat, melyik srácot kapja le! Dean? – Hálásan néztem nagynénémre, ám tudtam nem sokat ér a felajánlása, ugyanis nyilvánvaló kit választ majd Liz. Ezt a srácokon és Amyn kívül mind nagyon jól tudtuk, ezért sem aggódtam barátnőm szikrákat szóró szemei miatt. Dean félve Amyre pillantott, de semmit sem vett észre a lány dühéből, így beleegyezett.
– Na? – lóbálta Dean Liz előtt a villáját, amire egy falat hús volt feltűzve. – Mit választasz? Hmm?
Pár másodpercre csend lett, és mindenki feszült figyelemmel illette a szőke lányt, aki szemmel láthatólag tétovázott a választást illetően, ám pontosan tudtam, hogy ez csak álca. Nem is olt kérdés, hogy fog dönteni. Nagyon nem akartam én ezt. Ugyan bíztam Harryben, hogy nem jelent majd semmit ez a csók, maximum búcsúzást, ám a félelmem és aggodalmam nagyobb volt, hogy ez csak feleleveníti régi érzelmeit a lány iránt. Elszorult a torkom, ahogy arra gondoltam, hogy egyszer már megkérte ennek a lánynak a kezét! Liz nagyot sóhajtott, majd megvonta a vállát. „Döntött”.
– Harry? – pillantott barátomra, Harry keze, mi eddig a combomat simította, most erőteljesen markolt testrészembe. Felszisszentem és szinte undorodva néztem Lizre.
– Francba! – nézett nagyot Dean.
– Menj csak! – pusziltam meg az arcát, majd leszálltam róla, és odébb ültem, hogy oda tudjon menni őszőkeségéhez, és birtokba vehesse csábító, dús ajkait, amiről most nem integetett a vörös rúzs.
Harry felállt és lassan odasétált a várakozó lány elé, félelmetesen közel állt meg hozzá. Én mosolyogva, ám félelemmel telve figyeltem a jelenetet. Kezeit szigorúan a zsebébe süllyesztve előre hajolt, és száját a lányéra tapasztotta.  Olyan erőteljesen és gyorsan vert a szívem, azt hittem helyben kiszakad a helyéről. Fájt látni, nagyon fájt, ismerve közös múltjukat. Szinte a hányinger jött rám, ahogy figyeltem, hogy Harry lassan mozgatni kezdi ajkait. A sírás környékezett, de nem törhettem meg! Nem láthatták gyengeségem! A pár összeolvadva élvezte a csókot… Legalábbis Liz biztosan élvezte. Noha tudtam ez a csók nem arról szól, mégsem tudtam rájuk nézni, nem ment. Fejemet lehajtva a térdemet figyeltem, s próbáltam elfelejteni, mi is folyik éppen, ám ez aligha sikerült.
Akkor néztem fel legközelebb, mikor Harry már előttem guggolt, és két ujjával állam alá nyúlva emelte fel fejem. Még nem sírtam, de szemeimben már gyülekeztek az előtörni vágyó könnyek, ezt Harry is észrevehette, s gyengéden megcsókolt.
– szeretlek! – suttogta fülemhez hajolva. Akkor tört el nálam a mécses. Úgy szerettem Harryt, hogy az szinte már fájt, és megszakadt a szívem, ahogy arra gondoltam, hogy éppen most csókolta meg az exét, aki ráadásul a jegyese volt, ismét eluralkodott rajtam az érzés: mi van, ha most vesztem el?  Azt nem élném túl! Nem tudtam visszatartani, kigurult egy könnycseppem, amit Harry abban a pillanatban le is törölt hüvelykujjával.  – Annyira fáj téged így látnom! – suttogta. – Főleg, hogy tudom: miattam van – súgta megtört hangon, nekem pedig komoly erőfeszítésembe telt, meggátolni könnyeim kiszabadulását. Nem tudtam erre mit mondani, megszólalni is képtelen lettem volna, csak néztem gyönyörű szemeibe, fájdalmasan, megtörten.
– Hé, gyerekek! Mi lenne, ha most jacuzziznánk egyet! – ajánlotta fel Amy. A többiek nem láthatták, hogy szemeim könnyekkel teltek, csak annyit észlelhettek az egészből, hogy Harry előttem guggol, homlokunk szinte összeér, és halkan sutyorgunk. Ám Amy ismert, így is tudta, hogy ramatyul érzem magam és Harry éppen vígasztal.
Fájdalmasan szerettem ezt a fiút. Égett a testem, lángoltam, mit közelsége váltott ki belőlem. Lehelete cirógatta a bőrömet, mély hangja pedig lelkemet. Képtelen lettem volna nélküle létezni. Ő… hozzám tartozott! És senki sem veheti el tőlem, főleg Liz nem!
– Mire várunk még? – csapta össze tenyerét Liz. Nyilván nem volt kedve tovább nézni, ahogy Harryvel elveszünk egymásban.
Harry megtalálta a kezemet, és összekulcsolta ujjainkat, majd felhúzott magával. Lizen kívül már mindenki besétált a házba, majd mi is elindultunk egymásba kapaszkodva.
– Pff… – hallottam hátam mögül, ám nem figyeltem rá. Liz is tudta, hogy én állok nyersére, és nem bírta elviselni, pedig ideje lesz megszoknia az érzést. Harry az enyém!
Mire Harryvel átöltözve kiértünk, már mindenki ott ült a vízben, Claire-t kivéve, de ő nem is fog jönni. Lizen piros bikini volt, ami tökéletesen illett szőke hajához. Ahogy közeledtünk a jackuzzihoz, Lizt figyeltem, ahogy tüzetesen átvizsgálja Harry kidolgozott felső testét, elégedetten nézte barátomat, ám mikor tekintete rám tévedt, arcáról sütött az undor. Erre én csak grimaszoltam egyet és kinyújtottam rá nyelvemet, mire Amy hangosan felnevetett, ez engem is megmosolyogtatott.  Harry persze nem láthatta, mit csináltam, hiszen ahogy szorosan mellettem lépkedett, nem látott rá arcomra. Épp ezért nem is aggódtam egy nyelvnyújtással reagálni Lizre. Dean ugyan látta, mit tettem, de szerintem betudta az előbbi csóknak, amit Harry a szőkeséggel zavart le. Beszálltunk a jacuzziba, Liz valami „véletlen” folytán Harry mellé került, én pedig Harry és Amy közé. Liz nem vesztegette az időt, szinte hozzásimult Harryhez oldalról, s beszélgetést kezdeményezett, közben viszont Harry bal kezét a combomra tette. Amy fejével Liz felé bökött, majd megforgatta a szemét, értettem mit akart mondani.
Dean, Amy és én, valamint Liz meg Harry külön társaságot képviseltünk. Ők ketten egymással voltak elfoglalva, mi pedig beszélgettünk és nevettünk, szinte képes is voltam elfelejteni, hogy Liz fél méterre ül tőlem és a barátomat fűzögeti éppen, hála Deannek és Amynek.  Percek múlva Harry erősen markolt combomba, amire meglepődtem, s felé kaptam tekintetem, majd le, s a buborékoktól zavaros vízen keresztül mégis sikerült kivennem Liz kezét, ahogy Harry combján kalandozik, egyre csak fölfelé… Már kezdtem bedühödni, de Harry abban a pillanatban fogta meg a lány kalandozó kezét, s odébb rakta. Erre büszkén elmosolyodtam, s visszafordultam barátaimhoz.
– Mennyi az idő? – kérdezte Liz egy kicsit hangosabban.
– Tizenegy óra, miért? – nézett fel Dean vízálló, hiper-szuper órájáról.
– Azt hiszem itt az ideje visszavonulnom – vonta meg a vállát és mosolyodott el Liz.
– Ugyan már, maradj még! – tiltakozott Amy, ám sütött a hangjából, hogy nem gondolja komolyan.
– Holnap korán indulok – vonta meg a vállát. Erre nekem is eszembe jutott, hogy holnap bizony megyünk haza.
Liz nyomott egy puszit Harry arcára, majd kiszállt a jacuzziból, elég látványosan mozgatva a csipőjét Harrynek. Én erre csak lesajnálóan felnevettem. Holnap elmegyünk innen és vége a drámának! Vesztettél, Liz drágám!

1 megjegyzés:

  1. tetszett ez a nyugis rész a sírás után :) bár sztem Liz valamit nagyon forral.. :/ de sztem csak sztem van így.. xD na ezt jól leírtam.. várom a kövit ;)

    VálaszTörlés